.
- A padlófűtés retró?
- A rezsitörvény módosításának energetikai hatása
- Energetikai halasztással kezdődik 2021
- Energetikai korszerűsítés az épületgépész szemével
- Épületgépészeti tervezés
- Hogyan feleljen meg a házam energetikailag 2020. december 31-e után?
- Kötelező a gépi szellőztetés
- Passzív szoláris nyereség, nem megújuló energia
- Szellőztetés kézi vagy gépi?
A rezsitörvény módosításának energetikai hatása
avagy
Most éppen mivel érdemes fűteni?
FRISSÍTÉS!
Az alábbi bejegyzés a 2021.01.01.-től 2021.03.11.-ig hatályos jogállást dolgozza fel.
A 7/2006-os TNM rendeletet 2021.03.11.-i hatállyal ismét módosult. A rendelet hatályos szövege ide kattintva olvasható.
A 2021.03.11.-től hatályos állapot szerint a halasztás 2022. június 30.-ig tart.
Jogszabályi háttér:
A Magyar Közlöny 2022. július 21.-i, 22/121. számában megjelent, a 259/2022. (VII. 21.) Korm. rendelet, egyes egyetemes szolgáltatási árszabások meghatározásáról.
A rendelet által bevezetett módosítások 2022. 08. 01.-től hatályosak.
Szeretném felhívni a figyelmet a rendelet alábbi két részletére:
“1. § (2) A Kormány az e rendelet szerinti rendelkezéseket negyedévente felülvizsgálja. Az első felülvizsgálat időpontja 2022. december 30. napja.”
valamint:
“16. § (2) Ez a rendelet a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI. törvény hatályvesztésekor hatályát veszti.”
Tehát a mostani bejegyzésben tárgyaltak a frissen megjelent, de rendszeresen felülvizsgálandó valamint ideiglenesre tervezett rendelet alapján fogalmazódtak meg.
A fenti rendelet egyik legfontosabb eleme, hogy a lakossági fogyasztók esetén, meghatározza az augusztus 1.-től érvényesíteni kívánt energia árakat az átlagfogyasztás felett (Elektromos áram: 2.523kWh/év, Földgáz: 16.425kWh/év) elfogyasztott részre.
Mivel a rendelet nagyon friss, érdemes lesz megvárni, hogy a szolgáltatók, hogyan interpretálják majd, de aki most tervez építkezni vagy felújítani, annak már most érdemes megpróbálnia minél pontosabban értelmeznie a rendeletet.
A Geo- és H- tarifa kapcsán például a tárgyi Korm. rendelet az alábbi megállapítást teszi:
“1. § (3) E rendeletet nem kell alkalmazni
a) lakossági fogyasztó által igénybe vett B GEO árszabásra, továbbá B GEO árszabással elszámolt
villamosenergia-mennyiséget e rendelet alkalmazása során nem kell figyelembe venni,
b) lakossági fogyasztó által, fűtési idényben igénybe vett H árszabásra, továbbá fűtési idényben H árszabással elszámolt villamosenergia-mennyiséget e rendelet alkalmazása során nem kell figyelembe venni.”
“Nem kell alkalmazni… nem kell figyelembevenni…” olvashatjuk. Igen ám, de a GEO- és H-tarifa árát a 4/2011. (I. 31.) NFM rendelet a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről című törvény szabályozza, ami a “B” tarifához köti a “H” tarifa árát:
“5. § (6) * Az egyetemes szolgáltató „H” árszabásának ára nem haladhatja meg az egyetemes szolgáltató legalacsonyabb „B” árszabású árát (a továbbiakban: „B Alap” árszabás).“
A “B Alap” árszabásra viszont már van rendelkezés az új rendeletet kiegészítő 7/2022. (VII. 21.) MEKH rendeletben (2. §, (3)/b pontban); 62,884 Ft/kWh.
Ha a “Nem kell alkalmazni… nem kell figyelembevenni…” érvényesül, akkor viszont a Geo- és H-tarifa marad a jelenlegi ~ 23,5 Ft/kWh.
A fent kiragadott példán kívül is lesznek még pontosítandó részletek, de jelen állás szerint a lakossági energiaárak a következőképp alakulnak augusztustól:
Nem szorul különösebb magyarázatra, hogy többnyire nem érdemes átlépni a rendeletben megállapított határt. Az viszont érdekesebb, hogy a H-tarifa valószínűleg megmarad jelenlegi formájában – lásd. korábbi kifejtés -, ami kedvez az arra jogosult készülékeknek, főként a hőszivattyúknak.
A hőszivattyúk terjedésének komoly gátja (volt) az alacsony gázár. Kondenzációs gázkazánnál akár 90+%-os valós hatásfokkal is lehet számolni, így 1kWh hőenergia ezzel a technológiával ideális esetben ~13Ft-ból előállítható. A hőszivattyúk szezonális hatékonysága vagy jóságfoka típustól függően 3-5 közötti értékre becsülhető nagy átlagban, így egy olcsóbb rendszer 3-as SCOP értékével és H-tarifával számolva ~8Ft-ra adódik 1kWh hőenergia előállítása a fűtési időszakban. Sokszor ez a kWh-nkénti 5Ft különbség hosszabb megtérülési időt eredményezett, mint amit a beruházó szeretett volna, a többnyire költségesebb hőszivattyús berendezést vizsgálva. Látható, hogy annál, aki a határértéken felül fogyaszt, mostantól egy nagyságrenddel nagyobb különbség alakul ki, így akár néhány éven belül termőre fordulhat egy hőszivattyús fejlesztés.
Hogy konkrétan egy családi ház esetében, hogy néznek ki a számok különböző fűtési módok esetén, azt egy következő bejegyzésben tervezem feldolgozni. Látható, hogy a rendelet ideiglenes, ezért hosszútávú következtetések levonására csak korlátozottan alkalmas és az igazi megoldás összességében a fogyasztáscsökkentés irányában keresendő.
Kapcsolódó bejegyzések:
Amennyiben felkeltettem az érdeklődését és szeretne velem dolgozni, keressen bizalommal az alábbi elérhetőségeimen:
Székhelyem Debrecenben található, de a munkák országos megoszlása miatt budapesti konzultációra is van lehetőség.
- kasubapeter@alternaterv.hu
- 4031 Debrecen, Halastó utca 12.
- 1112 Budapest, Neszmélyi út 38.