Az összesített energetikai jellemző követelményértékei a fentiekhez hasonlóan módosultak, a jelentős felújításoknál némiképp enyhébbek, az újépítésű épületeknél viszont szigorúbbak lettek, a korábbi rendelet megnövelt energiahatékonyságú követelményeivel megegyező szintre léptek. Ezen a ponton további változás, hogy az új rendelet csak lakó és egyéb funkciójú épületet különböztet meg, a korábbi iroda és oktatási épületek kategóriája a továbbiakban nem értelmezett a rendelet szintjén. Az újépítésű lakóépületekre 76 kWh/m2év követelmény vonatkozik az eddigi 100 kWh/m2év helyett. Az egyéb kategóriájú épületeknél továbbra is referencia épület módszerrel kell meghatározni a követelményt. Az összesített energetikai jellemző fogalma pontosodott, az épület fajlagos nem megújuló forrásból származó primerenergia-igényét kell számítani a primerenergia átalakítási tényezők figyelembevételével.

A fajlagos szén-dioxid kibocsátási határérték csak az újépítésű épületekre vonatkozik és értéke lakó épületeknél 20 kg/m2év, egyéb kategória esetén referencia épület módszerrel meghatározandó.

A fentieken kívül apróbb részletek szabályozásában is történt néhány pontosítás:

Pontosításra került a transzparens felületek nyári hővédelméről szóló rendelkezés, így az északi tájolástól 45°-val eltérő tájolású transzparens határolószerkezetek összesített sugárzásátbocsátási képességének nem szabad meghaladnia a 0,3-es értéket, ha a transzparens felületek területe eléri az épület alapterületének 8%-át. Tehát a követelmény alól csak a minimális ablakfelületekkel ellátott épületek kaphatnak felmentést. Eddig hasonló követelmény csak a gépileg hűtött terekre vonatkozott.

Az épülettechnikai rendszerek terén előírásra került az alkalmazandó csőhéj hőszigetelések referencia vastagsága, valamint a HMV-cirkuláció rendszerek kötelező beszabályozhatósága is. 300m2 alatti épületek esetén a cirkulációs hálózatban elfogadható a statikus beszabályozó szelepek alkalmazása is, de ajánlott és felette kötelező a termosztatikus beszabályzó szerelvények használata.

Az egyes energianemek megítélését alapvetően meghatározó primer energia átalakítási tényezők is módosultak némiképp: Az átváltási tényezők fosszilis tüzelőanyagok esetén 1,0-ről 1,1-re változtak, mivel a továbbiakban már nem a földgázt tekintjük referencia energiahordozónak. A biomassza esetén lehetőség van kedvezményesebb átváltási tényező – 0,6 helyett 0,2 – alkalmazására, amennyiben az korszerű tüzelőberendezésben kerül hasznosításra. A villamos energia váltószáma 2,3-ra csökkent, ami vagy a kedvezően változó energiamixnek köszönhető vagy további motivációt kíván nyújtani az elektrifikáció előremozdítására. Kikerült viszont a rendeletből a csúcson kívüli elektromos áram 1,8-as váltószáma, így a H-tarifa és a vezérelt áram esetén is az új, 2,3-as átváltási tényezővel kell számolni a jövőben.

A szakma jelenleg felkészül a november 1-től életbelépő változásokra. Akinek folyamatban lévő építési engedélyes vagy egyszerű bejelentéshez köthető ügye van, annak az októberi ügyintézést tudom javasolni, mert az új rendelkezések bevezetése némi átállási időt igényelhet a legtöbb résztvevőtől.