.
- A padlófűtés retró?
- A rezsitörvény módosításának energetikai hatása
- Energetikai halasztással kezdődik 2021
- Energetikai korszerűsítés az épületgépész szemével
- Épületenergetikai változások 2023
- Épületgépészeti tervezés
- Fűtéskorszerűsítés
- Hogyan feleljen meg a házam energetikailag 2020. december 31-e után?
- Kötelező a gépi szellőztetés
- Passzív szoláris nyereség, nem megújuló energia
- Szellőztetés kézi vagy gépi?
A passzív szoláris nyereség mostantól nem számít bele a megújuló energia részarányba!
Jogszabályi háttér:
A 2019. november 14.-i, 41/2019 ITM rendlet, 2019.11.29.-i hatállyal módosította a 7/2006 TNM rendeletet. A módosítás terjedelmének jelentős része a távhőellátás energetikai jellemzőivel foglalkozik, azonban az ITM rendelet 2. mellékletének 2. pontja módosítja a TNM rendelet 6. mellékletének IV. pontjának 4. alpontját. Felületesen átfutva a „megújuló energia részarány” tényezőket tartalmazó táblázat távfűtésre vonatkozó sorral történő kibővítése tűnik fel. Valóban, többet nem is ad hozzá a módosítás az érintett ponthoz, viszont ami – jelen szempontból – fontosabb; elvesz.
A korábban 4.2.-vel jelölt bekezdés – miszerint; „A gépészeti és elektromos berendezésekkel átalakított napenergián kívül számításba vehető még a bevilágító felületeken és más passzív hő nyerő felületeken (pl. Tromb fal, tömegfal, transzparens hőszigetelés) belső téren fűtést kiváltó szoláris hőnyereség a hőtároló tömeg figyelembevételével vett hatásos hányada.”– kikerült a rendeletből, helyét és sorszámát a korábbi 4.3. jelű bekezdés vette át.
Ezáltal 2019.november 29.-től a passzív szoláris nyereség nem számítható bele a megújuló energia részarányba.
Mint épületgépész mérnök, aki napi szinten energetikai kérdésekkel is foglalkozik, szeretem és preferálom a téli passzív szoláris nyereséget kiaknázó épületeket. Éppen ezért több építészt is biztattam arra, hogy okosan tájolt és árnyékolt transzparens felületekkel próbáljunk ebbe az irányba menni, sőt többször a 2021-től kötelezően teljesítendő 25% megújuló energia részarányt is elővettem ilyenkor, hiszen eddig ezek között szoros összefüggés volt. Eddig. Mostantól lazább az összefüggés, de továbbra is van!
- A szoláris nyereség továbbra is beleszámít a fajlagos hőveszteség tényező értékébe akár egyszerűsített akár részletes számítást végzünk.
- A szoláris nyereség továbbá befolyásolja az egyensúlyi hőmérsékletkülönbséget, ebből kifolyólag a fűtési határhőmérsékletet, ami részletes módszerrel számolva alacsonyabb hőfokhidat eredményezhet.
A fajlagos hőveszteség tényező és a fűtési hőfokhíd két meghatározó tényezője az épület fajlagos fűtési energia igényének, ami primer energiában kifejezve jelentős részét képezi az összesített energetikai jellemzőnek.
Mint tudjuk, a TNM rendeletben megkövetelt megújuló energia részarány valójában nem igazi részarány, inkább az összesített energetikai jellemző 0,25-szöröse. Belátható, ha az összesített energetikai jellemzőt le tudom csökkenteni a szoláris nyereségre történő tervezés által, akkor a szükséges megújuló energia mennyisége is csökken. Amennyiben azonban nem csökkentjük az összesített primerenergia felhasználást nullára – ami a gyakorlatban pusztán passzív szoláris nyereséggel lehetetlen – csak a transzparens felületek passzív szoláris nyereségére alapozva, nem lehet megfeleni a TNM rendelet kötelezően előírt megújuló energia részarányának.
A TNM rendeletben megkövetelt kötelezően biztosítandó megújuló energia részarány definíciója és mértéke állandó vitatéma a szakmai fórumokon, ezért nem kizárt, hogy 2021-hez közeledve egyre többet fogunk róla hallani.
Kapcsolódó bejegyzések:
Amennyiben felkeltettem az érdeklődését és szeretne velem dolgozni, keressen bizalommal az alábbi elérhetőségeimen:
Székhelyem Debrecenben található, de a munkák országos megoszlása miatt budapesti konzultációra is van lehetőség.
- kasubapeter@alternaterv.hu
- 4031 Debrecen, Halastó utca 12.
- 1112 Budapest, Neszmélyi út 38.