.
- A padlófűtés retró?
- A rezsitörvény módosításának energetikai hatása
- Energetikai halasztással kezdődik 2021
- Energetikai korszerűsítés az épületgépész szemével
- Épületenergetikai változások 2023
- Épületgépészeti tervezés
- Fűtéskorszerűsítés
- Hogyan feleljen meg a házam energetikailag 2020. december 31-e után?
- Kötelező a gépi szellőztetés
- Passzív szoláris nyereség, nem megújuló energia
- Szellőztetés kézi vagy gépi?
Hogyan feleljen meg a házam energetikailag 2020. december 31-e után?
Aki ma laikusként építkezésre adja a fejét, sokszor igencsak elcsodálkozik, hogy a házának milyen szigorú követelményeknek kell megfelelnie, főleg ha azt a tervezők az elvárható gondosságból már a – magán építtetők számára – 2020. december 31-e után életbelépő, „közel nulla” energia igényű épületek követelményértékeinek megfelelően tervezik. Jelenleg (2019-ben) a magánépíttetők épületeinek a „költségoptimalizált” követelményszintnek kell megfelelniük ahhoz, hogy építési engedélyt kapjanak, azonban ha a használatbavétel 2020. december 31-e után történik, a használatba vételi eljárásnál már a „közel nulla” követelményértékeknek kell majd megfelelni. Éppen ezért a gondos tervezők már most a „közel nulla”-ra terveznek, hiszen nagyon kellemetlen helyzet állna elő, ha az épület elkészültekor nem kaphatna használatbavételi engedélyt.
De mi is a „költségoptimalizált” és a „közel nulla” követelményszintek jelentése?
Az épületek energetikai követelményeinek kérdéskörét a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet szabályozza, amit jól ismernek a gyakorló épületgépész mérnökök. A rendeletben a különböző funkciójú lakó és közösségi épületek energetikai követelményrendszerét állították fel az illetékesek, ami különböző szigorúságú követelmények időben eltolt bevezetését tartalmazza. A „költségoptimalizált” követelményszint – rendelet 5. melléklete – 2016-ban került bevezetésre, ezt váltotta /váltja a „közel nulla” energiaigényű épületekre vonatkozó követelményszint – rendelet 6. melléklete – hatósági épületeknél 2018-ban, magán építtetők esetén 2020. december 31-e után használatbavételre kerülő épületeknél.
Mint a fentiekből kitűnik a „költségoptimalizált” követelményszint gyakorlatilag már meghaladott, így annak taglalása szükségtelen az aktuális energetikai követelmények megértéséhez.
Az energetikai követelmények jelenleg 3 pilléren nyugszanak:
- Határoló szerkezetek hőátbocsátási tényezője
- Fajlagos hőveszteség tényező
- Összesített energetikai jellemző
Ezen felül a közel nulla energiaigényű épületeknél – 2020. december 31-e után kötelezően – egy további kritérium is érvényesül:
A fenti jellemzők összefüggenek, de az egyik teljesítése nem eredményezi automatikusan a származtatott jellemzők megfelelőségét. Például hiába megfelelő az összes határoló szerkezet hőátbocsátási tényezője, kedvezőtlen geometria esetén, a szoros összefüggés ellenére, lehetséges, hogy a fajlagos hőveszteség tényező nem felel meg a határértéknek. Hasonló módon, hiába megfelelő a fajlagos hőveszteség tényező, ha a hőveszteség fedezésére korszerűtlen megoldást választunk, az összesített energetikai jellemző nem fog megfelelni a követelményszintnek.
Mik a konkrét követelményértékek 2020. december 31-e után, új építésű lakóépületekre?
Határoló szerkezetek hőátbocsátási tényezőjére vonatkozó követelmények
Épülethatároló szerkezet | A hőátbocsátási tényező | |
1 | Homlokzati fal | 0,24 |
2 | Lapostető | 0,17 |
3 | Fűtött tetőteret határoló szerkezetek | 0,17 |
4 | Padlás és búvótér alatti födém | 0,17 |
5 | Árkád és áthajtó feletti födém | 0,17 |
6 | Alsó zárófödém fűtetlen terek felett | 0,26 |
7 | Üvegezés | 1 |
8 | Különleges üvegezés | 1,2 |
9 | Fa vagy PVC keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró (>0,5m2) | 1,15 |
10 | Fém keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró | 1,4 |
11 | Homlokzati üvegfal, függönyfal | 1,4 |
12 | Üvegtető | 1,45 |
13 | Tetőfelülvilágító, füstelvezető kupola | 1,7 |
14 | Tetősík ablak | 1,25 |
15 | Ipari és tűzgátló ajtó és kapu (fűtött tér határolására) | 2 |
16 | Homlokzati, vagy fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó | 1,45 |
17 | Homlokzati, vagy fűtött és fűtetlen terek közötti kapu | 1,8 |
18 | Fűtött és fűtetlen terek közötti fal | 0,26 |
19 | Szomszédos fűtött épületek és épületrészek közötti fal | 1,5 |
20 | Lábazati fal, talajjal érintkező fal a terepszinttől 1 m mélységig | 0,3 |
21 | Talajon fekvő padló (új épületeknél) | 0,3 |
22 | Hagyományos energiagyűjtő falak (pl. tömegfal, Trombe fal) | 1 |
Forrás: 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 5. melléklet, I./1. táblázat
A határoló szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelményértékek a 2020 december 31-én életbelépő szigorítással sem változnak, tehát a jelenleg is érvényben lévő „költségoptimalizált” követelményszintnek megfelelő rétegrendek és szerkezetek továbbra is megfelelőek lesznek.
Fajlagos hőveszteség tényezőre vonatkozó követelmények
Fajlagos hőveszteség tényező definíciója: A fajlagos hőveszteség tényező a transzmissziós hőáramok és a fűtési idény átlagos feltételei mellett kialakuló (passzív) sugárzási hőnyereség hasznosított hányadának algebrai összege egységnyi belső – külső hőmérsékletkülönbségre és egységnyi fűtött térfogatra vetítve.
A fajlagos hőveszteség tényező értéke könnyűszerkezetes épület esetén 0,12W/m3K és 0,24W/m3K közé, nehéz szerkezetű épület esetén 0,16W/m3K és 0,43W/m3K közé eshet az épület geometriájának – A/V arányának – függvényében.
Tipp: Energetikai szempontból érdemes nehéz szerkezetű házat építeni, ami nagyobb hőtároló tömegénél fogva jobban hasznosítja a passzív szoláris nyereséget, de nem célszerű a fajlagos hőveszteség tényezőt a megengedőbb határérték miatt a geometriai kialakítással vagy a hőveszteségét tekintve éppen csak megfelelő szerkezetekkel „lerontani”, mert az Összesített energetikai jellemző követelményértékénél nincs „kedvezmény” a nehéz szerkezetes épületek számára.
Fontos megjegyezni, hogy a „nehéz” vagy „könnyű” besorolást az épület fajlagos hőtároló tömege szerint értelmezzük, tehát csak a hőtároló szerepet betöltő tömegek számítanak. „Nehéznek” a legalább 400kg/m2 fajlagos hőtároló tömeggel rendelkező épületek számítanak.
A lehetőségekhez mérten természetesen érdemes alacsony értékre törekedni a fajlagos hőveszteség tényező esetében, megkönnyítve a megfelelést a származtatott Összesített energetikai jellemzőnél. A törekvés egyik hasznos eszköze lehet – a jó hőátbocsátási tényezőjű szerkezetek alkalmazásán felül – a kedvező geometria tervezése. Minél kompaktabb a tömegformálás, annál kevesebb lehűlő felület jut azonos belső térfogatra, így belátható módon a W/m3K mértékegységű fajlagos hőveszteség tényező is alacsonyabb értéket fog mutatni. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy innentől csak gömb alakú házakat lehet tervezni, de például azonos lakótér méret esetén egy földszintes kialakításhoz képest egy földszint+tetőtér beépítéses kivitel kedvezőbbnek számít.
Összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelmények
Összesített energetikai jellemző definíciója: Az összesített energetikai jellemző az épületgépészeti és világítási rendszerek primer energiafogyasztása összegének egységnyi fűtött alapterületre vetített értéke.
Sor- | Rendeltetés | Ep Összesített energetikai jellemző követelményértéke (kWh/m2a) |
1. | Lakó- és szállás jellegű épületek (nem tartalmazza a világítási energiaigényt) | 100 |
2. | Iroda és legfeljebb 1000 m2 hasznos alapterületű helységet magukba foglaló kereskedelmi épületek (világítási energiaigényt is beleértve) | 90 |
3. | Oktatási épületek és előadótermet, kiállítótermet jellemzően magukba foglaló épületek (világítási energiaigényt is beleértve) | 85 |
Forrás: 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 6. melléklet, III./1. táblázat
Az Összesített energetikai jellemző esetén a 2020. december 31-én életbelépő változások szigorítást hoznak és függetlenítik a követelményértéket az épület A/V arányától.
Ezen a ponton ismét világossá válik, hogy az építésznek és az épületgépésznek szorosan össze kell dolgoznia a megfelelő végeredmény érdekében. Az épületgépészeti lehetőségeknek bőséges tárháza van, de ha épületszerkezeti oldalról energetikai hibákat követünk el, az kimondottan költséges gépészetet tehet szükségessé, míg ha odafigyelve tervezzük az építészeti koncepciót, minimalizálhatjuk a szükséges gépészet költségeit.
Kötelező megújuló energia részarány követelményértéke
„Az épület energiaigényét az összesített energetikai jellemző méretezett értékéhez viszonyítva legalább 25%-os mennyiségben olyan megújuló energiaforrásból kell biztosítani, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a közelben előállított.” – 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet.
Ez az a pont, ami leginkább meg szokta lepni a magánépíttetőket.
Az én házamnál is? – Igen.
Napelem lesz minden házon? – Nem.
2020. december 31. után már nem elegendő a korábban tárgyalt 3 energetikai követelmény lépcsőnek megfelelni, tehát nem elegendő jól szigetelt, átgondoltan kialakított épületet és takarékos, de fosszilis energiaforrásra alapozó gépészetet tervezni.
Korábban a passzív szoláris nyereséggel akár teljes egészében ki lehetett váltani a 25% megújuló energia részarányt, de a 2019. november 30-tól hatályos jogszabály módosítás óta a passzív szoláris nyereség nem számítható bele a megújuló részarányba. Ezzel valamilyen, aktív módon megújuló energiát hasznosító berendezés beépítésére kötelezi a rendelet az építtetőket.
Akkor most már tényleg mindenhol ott lesz a napelem/napkollektor? Nem feltétlenül.
Számos egyéb rendszer létezik, ami megújuló energiaforrást használ. Hogy csak a legkézenfekvőbbet említsem, itt vannak a hőszivattyúk. A hőszivattyú megnevezéshez sokszor még mindig nagyon homályos elképzeléseket társítanak az emberek, pedig egy egyszerű példához elég csak a jól ismert split-klímákra gondolni, ami nem más, mint egy levegő-levegős hőszivattyú. Egy split-klímákkal fűtött lakás akár már önmagában ettől a fűtési módtól megfelelhet a 25%-os megújuló részaránynak, hiszen átlagosan 1 egység elfogyasztott elektromos árammal további 3 egység „légtermikus” – tehát megújuló – energiát hoz az épület számára. A hőszivattyúk tematikáját – terjedelme miatt – most nem kifejtve elegendő annyi, hogy ezek a készülékek hőforrás oldalukat és hőleadói oldalukat tekintve is sokfélék lehetnek, így majdnem minden fűtési és hűtési feladatot/igényt ki tudnak szolgálni.
Az urbanizált területeken, ha elérhető a távfűtés, mint opció, érdemes tájékozódni a szolgáltatónál a fűtőmű által szolgáltatott energia megújuló részarányáról. Lehetséges, hogy a távfűtést választva meg tud felelni az épületünk további bonyodalmak nélkül.
Ritkábban lakott területeken megoldás lehet még a biomassza alapú hőtermelés. A biomassza egy nagy gyűjtő fogalom, de most elegendő, ha a legközismertebb és legkönnyebben hozzáférhető változataira a tűzifára, faforgácsra, fapelletre gondolunk. Ezek közül az utóbbi kettő magas fokon automatizálható, így megközelíthető egy gázfűtés komfortja. A biomassza tüzelés választhatóságának előfeltétele, hogy erre már az építészeti koncepció tervezésekor is fordítsunk figyelmet. Az épületgépész tervező már ebben a korai fázisban is alapvetően szükséges adatokat tud szolgáltatni.
Már most elég sok lehetőséget számba vettünk és még csak a hőtermelés témakörét kezdtük el kibontani, a használati melegvíz termelésről, szellőzésről, hűtésről további oldalakat lehetne írni.
Végezetül a rendelet 5. §-nak 1. bekezdését ajánlom az olvasó figyelmébe, ami jelenlegi formájában 2015. óta hatályos, és kötelező érvényű!
„Új épület építése esetén a tervezési programban és az építészeti-műszaki dokumentációban, meglévő épület jelentős felújítása esetén dokumentáltan vizsgálni és rögzíteni kell a műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból az alternatív rendszerek alkalmazásának lehetőségét a 4. mellékletben foglaltak vagy az MSZ EN 15459 szabványban leírt számítási módszer szerint.”
Kapcsolódó bejegyzések:
Amennyiben felkeltettem az érdeklődését és szeretne velem dolgozni, keressen bizalommal az alábbi elérhetőségeimen:
Székhelyem Debrecenben található, de a munkák országos megoszlása miatt budapesti konzultációra is van lehetőség.
- kasubapeter@alternaterv.hu
- 4031 Debrecen, Halastó utca 12.
- 1112 Budapest, Neszmélyi út 38.