.
- A padlófűtés retró?
- A rezsitörvény módosításának energetikai hatása
- Energetikai halasztással kezdődik 2021
- Energetikai korszerűsítés az épületgépész szemével
- Épületenergetikai változások 2023
- Épületgépészeti tervezés
- Fűtéskorszerűsítés
- Hogyan feleljen meg a házam energetikailag 2020. december 31-e után?
- Kötelező a gépi szellőztetés
- Passzív szoláris nyereség, nem megújuló energia
- Szellőztetés kézi vagy gépi?
A padlófűtés retró?
- A magasabb hőmérsékletű felülettel bevitt sugárzó fűtőteljesítmény miatt javul a komfortérzet, ezáltal azonos komfortfokozat megtartása mellett csökkenthető a beltéri léghőmérséklet, ami fűtési energia megtakarításhoz vezet egy konvekciós elven működő fűtési módhoz képest.
- Mivel fűtésre az épületszerkezet egy részét -a padlót – használjuk, nincs szükség külön fűtőtestekre, így azoknak sem elhelyezése sem látványa nem jelent problémát.
- További előny, ami a kisfilmből korának betudhatóan kimaradt, hogy alacsony hőmérsékletű fűtésként a kondenzációs gázkazánokkal (’90-es évektől terjedőben), és a hőszivattyúkkal (Magyarországon a 2000-es évektől terjedőben) jól párosítható fűtési mód.
- Ahogy a videóban is elhangzik, a padlófűtés az alacsony hőveszteségű épületeknél alkalmazható egyedüli fűtési módként. Ez korábban gátat jelentett az alkalmazásának, ma azonban gyakorlatilag nem építhető olyan lakóépület, amit nem lehetne kifűteni csupán padlófűtés által.
A padlófűtés teljesítménykorlátja a maximálisan megengedhető felületi hőmérsékletből következik. A maximális padlóhőmérséklet tartózkodási zónában 29°C, vizes helyiségekben 33°C, aminek betartására egészségügyi, komfort és épületszerkezeti okokból van szükség. Ezekkel az értékekkel megközelítőleg 100W/m2 elméleti maximális fűtőteljesítmény érhető el a megszokott belső hőmérsékletekkel.
- A ’70-es években alkalmazott műanyagcsövek még nem voltak ellenállóak az oxigén diffúzióval szemben, így ha nem választották le a padlófűtési köröket egy hőcserélővel a rendszer többi része és a kazán védelmében, gyors oxidáció és ebből fakadó tönkremenetel jelentkezett a fűtési rendszerben. Ma már a padlófűtésre ajánlott csövek vagy anyagukban oxigéndiffúzió mentesek, vagy el vannak látva egy oxigén diffúziót meggátló réteggel.
- A padlófűtés reakcióideje jóval hosszabb, mint egy konvekciós elven működő (radiátoros, fan-coil, stb) rendszeré. Ez a tulajdonsága továbbra is megmaradt a nedves építési módú rendszereknek, így olyan helyeken, ahol kiszámíthatatlanul és nagy mértékben igandozik a fűtési igény, alul- vagy túlfűtést okozhat, ezért ezekre az alkalmazásokra biztos talál az épületgépész tervező jobb megoldást.
A száraz technológiával létesített rendszereket kevésbé érinti ez a probléma, a kisebb hőtehetetlenségű rétegrend hőmérsékletét könnyebben, gyorsabban lehet szabályozni.
- Drágább egy radiátoros rendszerhez képest, legalábbis ami a kiépítési költségét illeti. Az üzemeltetési költségek viszont kedvezőbbek lehetnek, a fent tárgyalt előnyök miatt.
- Nem alkalmas hűtésre, illetve csak korlátozottan, kivételes esetekben.
Ezzel elérkeztünk ahhoz a “hátrányhoz”, amit nem fair a padlófűtés ellen felhozni, ha fűtési módokat hasonlítunk össze, de az épületgépészetben a rendszerszemléletet nem lehet mellőzni és mivel több olyan hőleadó is létezik, ami fűtő és hűtő üzemben is képes üzemelni, ezért ezt mindenképp meg kell említeni.
Összességében elmondható, hogy a mai napig méltán kedvelt formája a fűtésnek a padlófűtés, és ajánlható is a fentiek figyelembevételével. Ha azonban nem csak fűteni, de hűteni is szeretnénk érdemes az alternatívákat mérlegelni.
Mi változott a padlófűtésben a ’70-es évek óta?
Mint azt korábban tárgyaltuk elvében semmi, kivitelezésében szinte minden. A kisfilmhez visszatérve ma már ritka, hogy 3 ember kelljen egy padlófűtési kör letekeréséhez. Köszönhető ez a számtalan technológiai újításnak, úgy mint rendszerlemezes fektetés, öntapadós csövek, szerszám nélkül szerelhető osztó-gyűjtők és csatlakozó idomok. A rendelkezésre álló csöveknél az oxigéndiffúzió sem probléma többé és választhatunk PEx, többrétegű vagy akár rézcsövet is. Létrejöttek olyan száraz technológiájú rendszerek, amik akár 1,5-2cm-es rétegrendben is elférnek, így felújításoknál is alkalmazhatók. Technológiai oldalról a fejlődés tehát tagadhatatlan.
Alternatívái
Kimondottan jó fűtési rendszer a padlófűtés, de számos alternatívája kínálkozik. A felületfűtéseknél maradva kézenfekvő számításba venni a fal és mennyezet fűtéseket. Hasonló logikát követnek a szerkezet temperáló megoldások, amikor a szerkezeti elemek (födémek, pillérek) belsőbb rétegeivel közölt energiával a teljes szerkezetet temperálva lehet a belső környezet hőmérsékletét szabályozni. A sugárzó fűtésektől elvonatkoztatva a konvektív fűtési módok is számos változatban elérhetők, a légfűtéstől, a fan-coil – és direkt elpárologtatós változata a beltéri – egységeken át a közismert radiátoros fűtésekig. Természetesen minden fűtési / hűtési módnak megvan a maga sajátossága, amit az épületgépész tervező mérlegel illetve megfontolásra ajánl a megfelelő rendszer kiválasztásakor.
Kapcsolódó bejegyzések:
Amennyiben felkeltettem az érdeklődését és szeretne velem dolgozni, keressen bizalommal az alábbi elérhetőségeimen:
Székhelyem Debrecenben található, de a munkák országos megoszlása miatt budapesti konzultációra is van lehetőség.
- kasubapeter@alternaterv.hu
- 4031 Debrecen, Halastó utca 12.
- 1112 Budapest, Neszmélyi út 38.