Menü Bezárás

A padlófűtés retró?

Padlófűtésről a modern otthonok fényében. Felületfűtésekkel foglalkozó bejegyzések első tagja, az épületgépészeti gyűjteményből.

A padlófűtés retró?

A gyors válasz; nem.
Nem, de jelentős múlttal rendelkező technológia, aminek a maga előnyei mellett megvannak a maga korlátai is.
A kérdésfelvetést egyébként az alábbi, Lechner Tudásközpont által közreadott, a ’70-es évek végén készült kisfilm ihlette. A produkciót már csak a hangulatáért is érdemes megtekinteni, s habár sok minden változott azóta a padlófűtés technológiai kivitelezésében, a sugárzó fűtés elve – fizikai jelenségről lévén szó – változatlan.
A film helytállóan és időtállóan megfogalmazza a padlófűtés előnyeit, mely szerint;
  • A magasabb hőmérsékletű felülettel bevitt sugárzó fűtőteljesítmény miatt javul a komfortérzet, ezáltal azonos komfortfokozat megtartása mellett csökkenthető a beltéri léghőmérséklet, ami fűtési energia megtakarításhoz vezet egy konvekciós elven működő fűtési módhoz képest.
  • Mivel fűtésre az épületszerkezet egy részét -a padlót – használjuk, nincs szükség külön fűtőtestekre, így azoknak sem elhelyezése sem látványa nem jelent problémát.
  • További előny, ami a kisfilmből korának betudhatóan kimaradt, hogy alacsony hőmérsékletű fűtésként a kondenzációs gázkazánokkal (’90-es évektől terjedőben), és a hőszivattyúkkal (Magyarországon a 2000-es évektől terjedőben) jól párosítható fűtési mód.
Az előnyök mellé kevés hátrány társul, s ezek egy része is már a múlté:
  • Ahogy a videóban is elhangzik, a padlófűtés az alacsony hőveszteségű épületeknél alkalmazható egyedüli fűtési módként. Ez korábban gátat jelentett az alkalmazásának, ma azonban gyakorlatilag nem építhető olyan lakóépület, amit nem lehetne kifűteni csupán padlófűtés által.

A padlófűtés teljesítménykorlátja a maximálisan megengedhető felületi hőmérsékletből következik. A maximális padlóhőmérséklet tartózkodási zónában 29°C, vizes helyiségekben 33°C, aminek betartására egészségügyi, komfort és épületszerkezeti okokból van szükség. Ezekkel az értékekkel megközelítőleg 100W/m2 elméleti maximális fűtőteljesítmény érhető el a megszokott belső hőmérsékletekkel.

  • A ’70-es években alkalmazott műanyagcsövek még nem voltak ellenállóak az oxigén diffúzióval szemben, így ha nem választották le a padlófűtési köröket egy hőcserélővel a rendszer többi része és a kazán védelmében, gyors oxidáció és ebből fakadó tönkremenetel jelentkezett a fűtési rendszerben. Ma már a padlófűtésre ajánlott csövek vagy anyagukban oxigéndiffúzió mentesek, vagy el vannak látva egy oxigén diffúziót meggátló réteggel.
  • A padlófűtés reakcióideje jóval hosszabb, mint egy konvekciós elven működő (radiátoros, fan-coil, stb) rendszeré. Ez a tulajdonsága továbbra is megmaradt a nedves építési módú rendszereknek, így olyan helyeken, ahol kiszámíthatatlanul és nagy mértékben igandozik a fűtési igény, alul- vagy túlfűtést okozhat, ezért ezekre az alkalmazásokra biztos talál az épületgépész tervező jobb megoldást.

    A száraz technológiával létesített rendszereket kevésbé érinti ez a probléma, a kisebb hőtehetetlenségű rétegrend hőmérsékletét könnyebben, gyorsabban lehet szabályozni.

  • Drágább egy radiátoros rendszerhez képest, legalábbis ami a kiépítési költségét illeti. Az üzemeltetési költségek viszont kedvezőbbek lehetnek, a fent tárgyalt előnyök miatt.
  • Nem alkalmas hűtésre, illetve csak korlátozottan, kivételes esetekben.

Ezzel elérkeztünk ahhoz a “hátrányhoz”, amit nem fair a padlófűtés ellen felhozni, ha fűtési módokat hasonlítunk össze, de az épületgépészetben a rendszerszemléletet nem lehet mellőzni és mivel több olyan hőleadó is létezik, ami fűtő és hűtő üzemben is képes üzemelni, ezért ezt mindenképp meg kell említeni.

Összességében elmondható, hogy a mai napig méltán kedvelt formája a fűtésnek a padlófűtés, és ajánlható is a fentiek figyelembevételével. Ha azonban nem csak fűteni, de hűteni is szeretnénk érdemes az alternatívákat mérlegelni.

Mi változott a padlófűtésben a ’70-es évek óta?

Mint azt korábban tárgyaltuk elvében semmi, kivitelezésében szinte minden. A kisfilmhez visszatérve ma már ritka, hogy 3 ember kelljen egy padlófűtési kör letekeréséhez. Köszönhető ez a számtalan technológiai újításnak, úgy mint rendszerlemezes fektetés, öntapadós csövek, szerszám nélkül szerelhető osztó-gyűjtők és csatlakozó idomok. A rendelkezésre álló csöveknél az oxigéndiffúzió sem probléma többé és választhatunk PEx, többrétegű vagy akár rézcsövet is. Létrejöttek olyan száraz technológiájú rendszerek, amik akár 1,5-2cm-es rétegrendben is elférnek, így felújításoknál is alkalmazhatók. Technológiai oldalról a fejlődés tehát tagadhatatlan.

Alternatívái

Kimondottan jó fűtési rendszer a padlófűtés, de számos alternatívája kínálkozik. A felületfűtéseknél maradva kézenfekvő számításba venni a fal és mennyezet fűtéseket. Hasonló logikát követnek a szerkezet temperáló megoldások, amikor a szerkezeti elemek (födémek, pillérek) belsőbb rétegeivel közölt energiával a teljes szerkezetet temperálva lehet a belső környezet hőmérsékletét szabályozni. A sugárzó fűtésektől elvonatkoztatva a konvektív fűtési módok is számos változatban elérhetők, a légfűtéstől, a fan-coil – és direkt elpárologtatós változata a beltéri – egységeken át a közismert radiátoros fűtésekig. Természetesen minden fűtési / hűtési módnak megvan a maga sajátossága, amit az épületgépész tervező mérlegel illetve megfontolásra ajánl a megfelelő rendszer kiválasztásakor.

Kapcsolódó bejegyzések:

Amennyiben felkeltettem az érdeklődését és szeretne velem dolgozni, keressen bizalommal az alábbi elérhetőségeimen:

Székhelyem Debrecenben található, de a munkák országos megoszlása miatt budapesti konzultációra is van lehetőség.